Elnézést, hogy este most nem írtam rögtön le élményeimet, egyrészt eszembe se volt, másrészt meg nem volt energia. Ebből is látszik, hogy ez a nap már durvább volt jóval, mint az első. Mindenekelőtt engedjétek meg, hogy elpanaszoljam testi fájdalmaimat.

Az egyszerűség kedvéért felülről lefelé haladok. Ha nem jár kézen az ember akkor mindenképpen a feje van legfelül. A hajam az nem fájt, bár meg kellett mosnom, de amúgy jól van köszöni. Az arcom is rendben van a pofon ellenére amit egy fasz adott, teljesen jogos volt megérdemeltem. Ezúton is elnézést kérek és megengedem neki kiengesztelésképp, hogy bekapja a golyóimat. Amúgy nem fáj. Tehát ez is oké. No de a nyakam. Az teljesen nem működik. Tegnap még reméltem, hogy jobb lesz, valamivel jobb is, most be van pozícionálva a monitor irányába, úgyhogy így ez megfelelő, de ha megkellene mozdítanom (nem a monitort) akkor nehéz lenne. Olyan mintha nem lenne beolajozva. Az első osztályú felsőtestem is jól van (figyelem! nem általános iskola első osztály!). Karom szintén rendben van. A derekam az fáj, de azt is sikerült úgy beállítani most, hogy ne legyen vele gond. Na innentől lefelé a tökömön kívűl minden fáj. Tehát a lábam. Kettő van belőle, akkor meg lábaim, de ez magyarban oltári idétlen.

Most pedig az élménybeszámoló. Az előbbiekből következtetni lehetett, hogy nem volt rossz. Voltam Watch my dying-on, amit egyáltalán nem szeretek, de arra jó volt, hogy már az elején le essen a fejem a nyakamról mindenféle engedély nélkül. Ja előtte volt még Hollywoodoo csak 18-kor keződött szal ez volt vele a baj. Mindenki csak ült a földön, a hangulattal együtt. Fürgerókalábak ezzel egy időben zajlott le is maradtam róla, de amúgy se a kedvencem, bár van pár szám amit szívelek. Sok sör és nem annyira sok óra után jött volna a Repblic. VOLNA. Az a baj, hogy már felajánlottam a pofozós csávónak a golyóimat, pedig megkéne osztozniuk a Republic egész csapatával. Hivatalosan 22:00-kor kezdődött VOLNA. Csúsztak. És csúsztak. És csak csúsztak, csúsztak, késtek. 45 perc után már ideges az ember. Főleg, hogy 23:00-kor Depresszió. Alapból az a pletyka járta, hogy nincs is kedvük most nekik itt fellépni, mert hát nem szimpi a színpad. Pedig abszolút normális nagy színpad volt. Jólvan mondom, de nagy az arcotok. De hogy ekkora? Azt azért nem gondoltam volna.  Ott voltak már vagy 21:45-kor és nem csináltak semmit csak mászkáltak össze-vissza, de mintha direkt lassulnának. Aztán akkor kezdtek el hangolni amikor a koncertnek kellett volna kezdődnie. Előfordul tudom, de ez direkt volt. Aztán úgy félóra után amikor már elkezdett háborogni a tömeg, minden világítás nélkül tök sötétben eljátszottak egy számot, hangolásképp, bár így utólag mondva kábé az is CD-ről ment. Aztán 10 perc után berakták egy számukat CD-n és az szólt. A sok hülye meg elkezd ott örülni, tapsikolni, aztán leesik neki, hogy figyelj már üres a színpad. Ilyenkor lett elegünk és léptünk le. Mentünk hát a Depresszióra, ami ugye köztudottan divatzene sokmás mellett, az egész fesztivál divat egyébként. Hát nézzétek már meg milyen sokan voltak. Hát ez már divat. Nagyon fasza volt. Utána rögtön Rómeó Vérzik, ami szintúgy fasza volt, Depresszió után azt hittem nem fogom bírni, de igen bírtam csak épp elment a hangom. Ja télleg bocs, azt kihagytam. Szóval jó metálos hangom lett. Én mindig gondolkoztam, hogy talán azért van acélos hangjuk az énekeseknek, mert annyit énekeltek előtte, hogy berekedtek.

Ma meg majd elmondom, hogy mi lesz meg meg is lehet nézni akit érdekel, holnap úgyis leírom. A mai nap is legalább ilyen durva lesz, annyit megsúgok.