Sivatagban ment a teve, tele lett a töke vele. Így hát meg szeretett volna pattanni onnan. Ekkor támadt egy ragyogó ötlete. Feltölti magát a netre! És mivel nem akart magányosan kóborolni a kibertérben, rögtön egy klubbot alapított. A világ minden tájáról érkeztek tevék. Akadt egy gond. Datolyát elfelejtettek telepíteni. A tevék éheztek. Így hát elhatározták, hogy örökbe fogadtatják magukat a gyerekekkel, akik majd etetik őket, datolyát vesznek nekik. Az évek során benépesítették az egész internetet. Mára szinte mindenkinek van/volt tevéje.
Sok állat megirigyelte a tevéket. Azóta a szarvasmarhák is követték őket, meg az ebek, sőt még a Trabantok is. És boldogan élnek, míg etetik őket.
Én is örökbefogadtam egy tevét. Éppen 1000 nappal ezelőtt. Felelős nevelőként rendszeresen látogatom, etetem, tanítom, meg minden amit kell. Össze is adtam egy nőstény tevével vagy 2 éve, és azóta is boldogítják egymást. Azt hiszem, hogy boldog a tevém. Én meg büszke vagyok rá. Azon kevesek közé tartozom, akik nem hagyják meghalni szegényeket. Vannak, akik nem látogatják őket, éheztetik őket. Ők csúnya, gonosz emberek. Felelősségre kellene vonni őket. De sajnos a tevetársadalomban nincs igazságszolgáltatás. A klubbot egy cég üzemelteti. Ennek a cégnek egy alvállalkozója szállítja a datolyákat. Sajnos ez az alvállalkozó kihasználja a tevék kiszolgáltatott helyzetét. Drága pénzért adja a javakat biztosító datolyákat. Ingyen csak víz van meg szalma, meg unalmas dolgokat tudnak csak csinálni. Mindenért fizetni kell. Mert neki csak a profit számít. Szegény tevék életének minőségét leszarja. Nem azért, mert gonosz, csak a vezérigazgató nem látja a tevék könnyeit az íróasztal mögül. Csak a számokat. Az emberek meg fizethetnek és aki nem tudja fizetni, annak a tevéjének nem jut semmi csak víz meg szalma. Inkább fizetne mindenki egy kicsit és akkor mindenkinek jutna pizza meg sör. Irigyek vagyunk.
/Boldog 1000. napot kívánok, tevém!/
/Boldog 1000. napot kívánok, tevém!/
