HTML

A képet a Képfeltöltés.hu tárolja.

Hirdetés

Mi ez?

A BlogOlló agyafúrt és egyben fantáziadús kifejezés a blog, illetve az olló szó összetételével arra próbál célozni, hogy egy "blogoló" írja. Az olló elnevezésű szerszámhoz semmi köze, bármiféle egyezés ezzel az eszközzel csupán a véletlen műve. Egyébként jelzi az író hatalmas fantáziáját, ami akkor ütött belé amikor megkérdezte tőle a blog, hogy hogy hívják majd őt. Fogok majd ide írni mindenféle agyleépítő baromságot, de egyaránt megtalálhatóak lesznek itt igen komoly hangvételű elmélkedések is. Tulajdonképpen ez a blog egyáltalán nem értetek van, hanem értem, hogy szórakoztassam magam punnyadós kedvemben. Ha megnézed akkor még hasznosan is töltöttem az időmet.

Keresés

 

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Friss topikok

  • Julian: @UDM: Pegida Hungary (2015.04.03. 20:39) Alapítsunk pártot!
  • Mihály Károlyi: nekem pont olyan egerem van amiről a téma szól azzal a különbséggel hogy usb 2.0ás kivitel. ha jól... (2013.06.27. 05:38) Trust - A megbízható egér
  • gyopar-: Néhány balfék biztos kimagyarázza, hogy miért jó ez a könyv. Már várom, komolyan... (2010.07.28. 14:42) Egy tényleg kaki könyv
  • just_another_zombie: én csatlakoznék :) ...végre egy pártprogram, aminek van értelme :) (2009.12.19. 14:10) Írtsuk ki a dohányosokat!
  • Advocatus_Diaboli: A kárcásony meg és a hűsvét sem magyar ünnep. :-) Azokkal miért nincs bajotok. Sőt a kereszténység... (2009.08.26. 13:00) Helló ween!

Struccpolitika

2008.03.09. 19:03 blogollo

Elolvasni, megnézni! Nem megijedni a Kurucinfó láttán, érdemes nézegetni, mert nem teljesen hülyék. A HírTV riportja láttán se vigyük a kurzort az X felé. Ha megnéztük, figyeljünk ide.

Így a népszavazás napján nem sok ember van, aki a politika kapcsán ne a vizitdíjról, ágydíjról, tandíjról beszélne. Pedig van ezeknél égetőbb probléma is a közéletben. Bezony. A CIGÁNYkérdés. Igen, CIGÁNY. Csakígy, mindenféle egyéb szinoníma használata helyett. Mert nem az a megoldás, hogy átnevezzük a szókincsünkben a "cigány" szót "roma"-ra. Ez egy igen fontos társadalmi probléma jele.
Hogy miért cigányoznak? Lehet, hogy azért mert itt sokan csak simán kitalálták maguknak, hogy ők mától igenis utálják ezt a népcsoportot. Lehet, de nem valószínű. Talán valós a probléma.

És igen, valós. Nap, mint nap tapasztaljuk. De persze pszt! Erről egy szót sem! "Cigány? - Mit beszélsz te? Hát roma. Fúj náci!" Körülbelül eddig jut el egy vita. Mert mindkét fél hülye. Pedig igen fontos lenne, minnél hamarabb megoldást találni. Na igen, a megoldás. Hát bízom benne, hogy épeszű ember nem gondolja komolyan, hogy ki kell írtani itt mindenkit, csak én maradjak meg, meg az ősmagyar barátaim. Mert szerinte az úgy kurva jóvóna. A probléma nem egyedi. A kisebbségekkel sok helyen gondok vannak. Gondoljunk csak az amerikai fekete lakosságra, meg a gettókra. Kultúrális különbségek, a többségi társadalom kivetettsége erre a sorsra juttatja a kisebbségeket.

Mit lehet akkor tenni? A baseballütőről meg a gépfegyverről mindenképpen lebeszélném az elszánt harcosokat. A megoldás ennél sokkal humánusabb és egyszerűbb is lehet.
  1. Családi pótlék nem jár háromnál több gyerek után, vagy csak csökkentett összeg formájában (három gyerekes limitet a csökkenő magyar lakosság megfékezése miatt gondolom). Ez esetben is kízárólag normális tanulmányi eredmény elérése után. Értem ez alatt, hogy háromszor megbukott, iskolába elvétve járó gyerek után ne fizessen az állam.
  2. Munkanélkülisegély gyökeres átalakítása. A segély nem azért van, hogy eléldegéljünk belőle a lábunkat lógatva, hanem hogy ne dögöljön éhen honfitársunk addig, amíg nem talál új munkát. Tehát a segély csak egy bizonyos ideig járjon.
  3. Ezek után az ösztönző lépések után, jöhet a munkaadás. Az utcák koszosak, sok a szemét, stb. Volna itt munka bőven, a segély az államnak olyan kiadás amiért nem kap semmit. Lenne igény ilyen munkákra.
  4. Oktatás az egyik legfontosabb dolog és a legnehezebb ügy. A tudás fontos, mert aki verekszik, az azért teszi, mert neki agya nincs érvelni, nincs más hátra mint ütni. Az előbbi lépések után már nagyobb lenne a nyomás és a kényszer, talán látnák, hogy ha tanulnak, jutthatnak valahová. És mivel a szülei dolgoznának, megszoknák, hogy ez bizony az élet rendje. Kell még felzárkóztató program, mindenféle segítség. Csak az akarat legyen meg.
Ezek csakúgy amik eszembe jutottak hirtelen. Bizonyára nálam okosabb embereknek is vannak használható ötleteik. Csak hát poltikusaink számára ez egy igen kényes téma. Tabu. Családi pótlékot csökkenteni? Munkanélkülisegélyt korlátozni? Nem túl népszerű intézkedés. Ilyennel választást nyerni nem lehet. Pedig tenni kell valamit, nem hagyhatjuk, hogy pénzünket szétszórják, mindenféle hála nélkül. Sőt még utána féljen is az ember az utcai harcoktól.
Muszáj mihamarabb valami más megoldást is a felháborodottak kezébe adni, mert különben nem lesz más alternatíva, mint az erőszak. Abból sok jó meg nem sülhet ki.

Beszéljünk hát róla!

1 komment

Címkék: hírtv roma náci cigány segély kurucinfo struccpolitika

A bejegyzés trackback címe:

https://blogollo.blog.hu/api/trackback/id/tr13372936

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Numero22 2008.03.09. 19:28:19

Bemásolnék egy írást amely meglehetősen témához illik:
Nyílt levél roma barátomhoz:
Kedves roma barátom. Kérlek téged add át e levelet roma barátaidnak, kérlek add át nekik, hogy megértsenek minket. Ez a mi segélykiáltásunk felétek…


Kedves roma barátom, barátaink.


Legyen elég. Nem bírjuk tovább. Évszázados szakadékot szeretnénk eltüntetni – évtizedek óta dolgozunk ezen – de lassan nem bírjuk tovább. Elég!


Elég.


Nem tudunk többet tenni értetek, mi magyarok. Mit vártok még tőlünk? Szociológusok hada dolgozik értetek. Szociológusok, önkéntesek ezrei figyelnek titeket. Integrálni szeretnénk benneteket a magyar társadalomba. Integrálni, hisz bár nem mi kértük, hogy legyetek velünk, nem mi mondtuk nektek, hogy éljetek itt, nem mi kértünk könyörögve titeket arra, hogy éljünk egymás mellett, ti jöttetek, és ez így van jól. Gondot akasztottatok a nyakunkba, és mi a ti gondjaitokat szeretnénk megoldani. Kérünk titeket, segítsetek.


Segítsetek.


Tudjuk, hogy rosszul szocializálódtatok. Tudjuk, hogy „mélyről” jöttök. Tudjuk, bár nem értjük miért. Mi mindent megteszünk értetek. Segélyt kaptok. Segélyt abból a pénzből, amit a magyar emberek adóznak. Nincs más dolgotok, mint várni. Várni a segélyt, de kérlek titeket roma barátaim: ha mi segítünk, segítsetek. A segélyt nem azért adjuk, hogy pár nap alatt feléljétek. Nem azért adjuk, hogy eligyátok. Nem a játékgépre. Nem kocsmára. Segélyt azért kaptok, hogy a számtalan gyereketekre költsétek. Hogy a gyereketek iskolába tudjon járni. Azért, hogy tankönyvet vegyél neki. Azért, hogy legyen pénze ételre, italra, ruhára. Tudjuk, hogy nem tudunk annyit adni, amennyi kellene. Tudjuk, hogy akármennyit adunk, kevés. Értsétek meg roma barátaim: nincs több. Ti egyre többen vagytok. Mi egyre kevesebben. Most kell lépnetek, mert ahogy egyre többen lesztek, mi egyre kevesebben. Egyre kevesebb embernek kell majd eltartani egyre többet. Az időtök vészesen fogy. Ha most nem léptek, később már nem tudtok.


Segítsetek roma barátaim!


Integráció. Nem szép szó, talán nem is értitek. Integráció. Valamiféle beépítés. Összevonás. Eggyé válás. A mi célunk ez. A cél, hogy kapj munkahelyet. Kapsz. De ahhoz neked is tenned kell valamit. Kérlek, kérlek titeket roma barátaim, tanuljatok. Higgyétek el, ha tanultok, nem kell majd nélkülözni. Nem kell megélhetési bűnözés. Nem lesz börtön. Nem kell menekülni a rendőrség elől. Nem kérünk sokat, csak egy kis tanulást. Nem illik abbahagyni az általános iskolát a harmadik osztály után tizenhat évesen, és inkább szülni. Barátaim. Magyarországon laktok. Magyar emberek vagytok. Nem csak jogotok van, jogotok arra, hogy segélyt várjatok. Kötelességeitek is vannak. Ilyen az általános iskola. Kötelező. Nem lehetőség, kötelezettség. A néhány lurkónak kötelező kijárnia a nyolc általánost – ha már te nem tetted meg. Megtanulnak írni, olvasni, és akkor, majd ha kapsz egy levelet, nem kell mondani szégyenkezve: nem tudom mi áll benne.


A gyerek tanulhat. Minden lehetősége megvan rá. Mi magyarok, mi is tanulunk. Gondolj bele, roma barátom: miért nincs munkád? Nem. Nem, azért mert roma vagy, nem azért, mert nem szeretünk, mert üldözünk, nem azért mert kirekesztünk, nem azért mert nem bízunk benned, azért mert alacsony a képzettséged. Miért vegyelek fel téged dolgozni, ha nem értesz hozzá, mert nem tanultad meg? És miért ne téged vennélek fel dolgozni, ha megtanultad, ha értesz hozzá?


Segítsetek roma barátaim!


Próbáljatok meg velem együtt élni. Miért kell nekem félnem tőletek? Miért én félek, én aki segítelek téged? Van kutyád, roma barátom, van, tudom. Mit szólnál, ha a kutyád, akit te etetsz, itatsz, szeretsz, simogatsz, megharapna? Mit szólnál, ha a kutyád csapatokba verődve, fenyegetően morogva rád, néha meg-megharapna? Szeretnéd még azt a kutyát? Etetnéd, roma barátom? Netán egyszer csak azt mondanád: ej, kell a fenének ez a hálátlan dög!- és többé nem szeretnéd őt.


Segíts nekem, hogy segíthessek Neked.


Én segítek. Házat építek neked, ingyen, olyat, amilyet a magyar ember nem kap. A gyerekeidnek felzárkóztató, beilleszkedést segítő programokat találok ki – néha veled közösen. Pénzt adok neked az el nem végzett munkádért. Hosszú évek óta magyarázom a magyar barátaimnak, hogy ti, a roma barátaim ugyanolyanok vagytok, mint én. Előrébb veszlek a sorban, ha lakás kell, te kapod hamarabb, ha a gyerek iskolába megy, te kapsz hamarabb pénzt, ha kell pozitívan diszkriminállak. A magyarok nem értik miért? Nem akarják megérteni, miért teszem, és nekem nehéz elmagyarázni nekik, hogy a szebb jövőért.


Érted. Értem. Érted?


Segítsetek roma barátaim!


Lassan meg kellene érteni. Hiába teszek meg érted mindent, hiába adnék neked munkát, ha neked az nem kell. Hiába építek házad, ha az udvarra végzed a dolgod, és eltüzeled a parkettát. Hiába védelek, ha a magad ellensége vagy. Egyre nehezebb ez, roma barátom. A magyarok – régebben – azért zúgolódtak, mert bűnöztél. Mert nem dolgoztál. Mert a gyerekek nem tanultak. Mert loptál. Mert tiéd volt az éjszaka, s mi féltünk. Akkor elkezdtünk barátkozni veled. Mi. Mi kilencmillióan, próbáltunk barátkozni veletek, egymilliónyi romával. Nem így kellett volna. Fordítva. Neked kellett volna odaállni elém és azt mondani: hahó, itt vagyok, tanulnék, dolgoznék, miben tudok segíteni? Nem tetted. Léptünk mi. Már van saját ombudsmanod. Saját önkormányzatod, Saját falud. Saját értékrended. Saját életed. Ha nekem van saját falum, saját értékrendem, saját életem, az neked nem tetszik, ám én fogadjam el e tiédet. Jól van hát, megteszem. Megteszek mindent, de na használd ki a jóindulatomat.


Mi azt szerettük volna, hogy közös életünk legyen. Közös önkormányzatunk. Közös településünk. Közös országunk. Szerettük volna – szeretnénk – hogy közös gyerekeink legyenek. Hogy a szép romalányod a szép magyar sráccal, szép, közös gyereket nemzzen. Te ezt sem akarod. Nem akarod egyiket sem, nem akarod a segítségemet.


Miért nem segítsz nekem, roma barátom?


Tedd félre az előítéleteid. Mert előítéleteid neked vannak velem szemben, nem nekem veled. Előítéletes vagy, velem, és te mondod ezt rám. Mit kellene még tennem, hogy higgy nekem? Mit kellene tennem, hogy megérts engem, hogy megértsd, amit most teszel, csak mélyíti a szakadékot. Én több tíz éve féltelek, óvlak. Segélyek. Szociológusok százai. Kampányok, az elfogadásért. Házak Iskolák. Programok. Esélyegyenlőség. Ombudsman. Tolerancia. Liberalizmus. Pozitív diszkrimináció. Ezek mind, mind olyan dolgok, amiket én teszek érted. De te nem változol. Ugyanúgy nem tanulsz, nem dolgozol, bűnözöl, veszekszel, perelsz, kiabálsz, hol Strasbourgba, hol Svédországba rohansz panaszkodni. Segítenék, ha hagynád, roma barátom. Még mindig segítenék roma barátom. Erőmön felül. Szembeszállva a többség akaratával, aki már unja a neked adott segítséget, és joggal kérdi: ő mikor kap? Segítenék. Segíts kérlek, hogy segíthessek.


Itt az idő, roma barátom.


Most kell lépni, amíg nem késő. Többször utaltam levelemben a szociológusokra. A népesség-nyilvántartókra. Kedves roma barátom. Tudod, hogy egymillióan lettetek? Tudod, hogy az előrejelzések szerint 100 év múlva a magyar lakosság majd 35%-át teszed ki? Tudod, hogy 200 év múlva majdnem minden második magyarországi lakos roma lesz? Itt az idő tehát, hogy változtass. Itt az idő, hogy a gyerekeid taníttasd. Itt az idő, hogy te magad is tanulj. Itt az idő, hogy dolgozz. Itt az idő, mert száz – százötven év múlva nem lesz annyi magyar, aki eltartson.


Itt az idő tehát, hogy elfogadj engem, roma barátom.
süti beállítások módosítása