Már megint itt van az ősz  (vagy még mindig?). Szólok előre, ez egy teljesen értelmetlen bejegyzés lesz! Ez persze nem óv meg attól, hogy hülyének gondoljatok. De hát sajnos ilyen ez, néha írni kell ökörségeket is, hogy ne kopjon el az okosságom. Vagy inkább néha írni kell okosságot is, hogy ne hülyüljek meg? Fene tudja, de mostanság rájöttem egy bölcsességre. Eddig nem értettem, hogy mi van, de most már tudom, hogy hülye vagyok. És én meg még csodálkozom, hogy nem vagyok normális.

Biztos kurvára foglalkoztat titeket, hogy na vajon miért vagyok hülye (Aki ismer, annak ilyen kérdés eszébe se jut.)? Azért, mert gondolkoztam és két lehetőség van:

1. Mindenki meghülyült vagy eddig is az volt, vagy csak szórakoznak velem és eljátszák hogy hülyék
2. Én hülyültem meg, de teljesen és nem veszem észre, hogy olyan jópofa itt minden ember, csak épp én vagyok hülye
3. Na ugye, hogy hülye vagyok? Nem is két lehetőség van most jut eszembe. Mindenki hülye (még én is!) - ez a harmadik.

Vegyük sorra a lehetséges helyzetek esetén életbe lépő eszmefuttatásokat.
Egyes: A legkényelmesebb álláspont. Megnyugtató, felemelő, jó tudni hogy csak én vagyok normális. Hátránya, hogy teljesen egyedül vagyok ezzel és nagyképűvé tesz, de az önbizalom legalább meglesz. Meg se fordul a fejemben, hogy én hibáznék, kitűnően megtudok magyarázni bármit amit hozzám vágnak. (higgyétek el vhol mindenki ilyen egy kicsit)

Kettes: A mindennapi stressz, a nehéz napok, az éhínség, nyomorúság, megszorítások, házi feladatok, az iraki háború, globális felmelegedés, melegházasság kérdése, továbbá magánéleti problémák hatására, mindennapi agymosások következtében szép lassacskán meghülyülök. Annyira elmerülök ezekben a problémákban, hogy észre se veszem, hogy mindért én vagyok a hibás. Új formát hozok, igyekszem normalizálni magam, többnyire sikertelenül. Ha sokáig élnék ebben a kettes-tudatban valószínűleg bedepressziózódnék.

Most akkor melyik? Legyek öntelt fasz vagy depressziós köcsög? Nem, nem. Nem jó egyik sem. Én az aranyközépút híve vagyok, tehát választom a hármast.

Hármas: Mindenki hülye velem együtt. Az Föld lakossága szerencsétlen balfaszokból áll, akik hülyülnek egymással. Elbénáznak mindent, megbonyolítanak mindent, hülyeségeket csinálnak, erre a másik csinál egy még nagyobb hülyeséget. Ha ezt eltudom fogadni, akkor nyert ügyem van. Mosolyogva sétálhatok az utcán, tudván hogy hülye vagyok és röhöghetek a szembe jövőkön, hogy ők is milyen hülyék. És reménytelen, hogy ez változzon szóval nem is izgat már a dolog.

Ugye jól hangzik ez a hármas? Nehéz elfogadni, hogy mindenki hülye, de ha sikerült akkor talán jobban átlátom a kurvaéletet. Én ha körülnézek itt magam körül, csak hülyéket látok. Ha tükörbe nézek - hülyét látok. Tök jó. Én is hülye, te is hülye.