Akkor honnan vettem a bátorságot politizálni? Olyanról írnék, amiről meggyőződésem, hogy többet tudok, mint az oktatási miniszter. Ez pedig nem más, mint az oktatás. Azt szintén nem tudom felelősen eldönteni, hogy legyen-e tandíj, mert a felsőoktatásban még nem volt szerencsém részt venni. Azt viszont nagyon jól tudom, hogy mit, hogyan, merre, meddig kellene változtatni a középfokú oktatásban. Mert nap, mint nap tapasztalom.
A múlt héten gimnáziumomba új számítógépeket vásároltak. Tapsvihar, pezsgőbontás, éljen a modern oktatás! A számítástechnika a mai világban elengedhetetlen. Közhely. Hát persze, hogy az. Ezt mondani nagyon tudja minden igazgató, miniszter. Elmesélném, hogy pontosan miből is áll egy számítástechnika óra, tisztelt miniszterúr.
A magyar informatika oktatás egyenlő a Microsoft Office termékek használatának elsajátításával. Alapszinten persze. Gimnáziumunkban reál tagozaton 2, általános tagozaton 1 évig tanulják a diákok ezen elengedhetetlen programok használatát. Röhej. Ez körülbelül úgy működik, hogy 2 hónapig Word, aztán megint 2 hónap Excel és így tovább. Persze általában ez nem 2 hónap. 1 tanév alatt lehetetlen ezeket megtanítani. Múlt évben Wordöt, Excelt, PowerPointot és 2 hét Accesst tanultak a diákok. És ennyi volt a számítástechnika tudásuk. De milyen tudás is ez? Betanulják, hogy mire, mikor kell kattintani, gépiesen. Na most ők Office 2003-on tanulnak, de ugye már egy ideje megjelent a 2007, ami teljesen más menüszerkezetű, ergó nincs menü. Ha egy 2007-es Office-szal telepített géphez beültetnénk az egyik tanulót, csak lesne, hogy mi ez. Kiszámolhatjuk, hogy ők mire esetleg munkahelyen is használnák tudásukat, már az Office 2010 is kifut. Közben egy floppit nem tudnak megformázni (bár erre már semmi szükség). Erre a példára van egy megtörtént eset, ami nagyon jól tükrözi a helyzetet. ECDL-vizsga. Egész évben erre készül az osztály. Vizsgán első feladat: "Formázza meg a kapott floppit!". Súgdolózás, morajlás. "Mi ezt nem is tanultuk." Tanár elsüllyed szégyenében, vizsgáztató elképed. A Kicsipuha Wördben mindenki profin tudja félkövéresítni a betűket, de egy floppit senki sem tud megformázni! Ez mán igen.
Muszáj mondanom, hogy az egész ECDL-vizsga egy csúnya módszer a diákok lenyúlására. Naggyából 95% átmegy a vizsgán, olyan szintű feladatokat kell megcsinálniuk, megint csak kizárólag Microsoft termékek használatával. Nem, nem a pingvineket védem, most se Linuxról írok. Csak egyszerűen hihetetlen, hogy mennyire debil az egész rendszer. Az tudja lerakni az ECDL-t, aki betudja kapcsolni a gépet. Kábé. Olyan ez az egész, mintha a blogírás lépéseit tanulnánk vagy hogy "Hogyan kell YouTube-ra videót feltölteni?". Begyakorolni lépéseket. A számtech nem ilyen. Nem lehet mindenegyes programhoz külön tanfolyamot végezni. Nem is kell.
Mindennapos, de ugyancsak egy megtörtént eset: Számtechen játékórán (70% játékóra) közkedvelt szórakozás a májvipezés. Meglehet ugye jegyeztetni az okos böngészővel a jelszónkat, felhasználói nevünket. Többen felháborodva tapasztalják, hogy az otthoni gépükön megjegyzett jelszót, itt a számtech teremben be kell írni! Őrület!!!! Beszarás. Az alapvető dolgokkal nincsenek tisztában. És akkor most lehet mondani, hogy nagyon fontos a számítástechnika, meg Ofisz, meg új gép. Rengeteg ehhez hasonló példát tudnék még mondani, ezek teljesen általánosak. Persze mindenkinek van otthon gépe, internete, használja, örül is neki mindenki, hogy ilyen modernek a gyerekek, meg hogy milyen magas a sikeres ECDL "vizsgák" aránya. Gratulálok!
További példa: Általánosban éveket töltöttünk a Comenius Logo nevezetű "programozási nyelvvel". Ez egy alsósoknak való programozásnak nem nevezhető vmi, amiben egy teknőccel kell alakzatokat rajzolni. Teljes mértékben alkalmazhatatlan. Ahelyett, hogy Basicet, Pascalt, C++ tanultunk volna, ilyen ökörségekkel basztuk el az időt. Miért? Mert az iskola ingyen kapta a licenszet a francia cégtől.
Az iskola pedig annyira csóró, hogy nincs pénz kísérletekre. Nem csinálunk kísérleteket! Normális krétára sincs pénz. De a gépeket 3 évenként cserélik. Mert az fontos. Eddig 1,7 GHz-es gépek voltak, tökéletesen megfeleltek a célra, de most 3 Ghz-es Pentiumokra cserélték, hogy diáknapon lehessen LAN-partizni. Más értelme nincs. Milliókat dobálnak ki, utána meg kérik az adományokat az iskola alapítványába. Mert ezeket senki nem látja. Nem tudja, hogy mi folyik itt. Még az igazgató se, hiszen hol ért ő a számítástechnikához? De azt tudja, hogy a mai világban nélkülözhetetlen. Ezt tudja a miniszter is. Fantasztikus. Micsoda felismerés. Akkor talán jó lenne tanítani is.
Egy szerény javaslat: mi lenne, ha olyanok irányítanák az ország ügyeit, akik értenek hozzá? Képzeljük csak el! Az oktatási minisztériumban, olyanok dolgoznának, akik az elmúlt 4 évben jártak iskolában. Na? Jó ötlet, mi? Legalább egy tanácsadó testület formájában. Volt diákok, igazgatók, de még talán a portás is többet tudna a magyar iskolákról. Nem pedig jogászok, közgazdászok, milliárdosok. Hanem, akik érintettek a témában. Ezt ugyanígy lehetne alkalmazni a mezőgazdaságtól a közlekedésig. A helyieknek, akik nap, mint nap érzik a problémákat csupán annyi szerep jut, hogy 4 évente arra szavazzon, akire én mondom. Olyan, hogy "politikus szakma" nincs. Ő csak egy ember, aki semmihez sem ért, de mindent nagyon tud. Sose értem, mikor mondják, hogy "a szakértők szerint" meg a "politológus azt mondja, hogy...", és gondolkodtam, hogy ha van politológus meg szakértő, akkor ki a politikus? Minek ő nekünk? Biztos szükség van rájuk? NINCS. Ebben a formában semmiképp.
Itt van bazdmeg, reform. Hozzá lehet kezdeni. Még pénz se kell hozzá.
